Differenciálszámítás II. és függvénytulajdonságok kapcsolata a deriválttal I.

Egyoldali pontbeli deriváltak

Vannak olyan esetek, amikor a differenciálhányados létezését a bal és a jobb oldali határértékek egyezésével szükséges vizsgálni.

Legyen és olyan pont, hogy . Azt mondjuk, hogy az függvény jobbról deriválható az pontban, ha létezik és véges a határérték.

Ezt a határértéket az szimbólummal jelöljük, és az függvény jobb oldali deriváltjának nevezzük.

A bal oldali deriváltat pontban hasonlóképp értelmezzük.

Magasabb rendű deriváltak

Egy függvényt többször is deriválhatunk (rekurzió).

Legyen és . Azt mondjuk, hogy kétszer deriválható az pontban, ha

  • , és
  • az deriváltfüggvény deriválható -ban, azaz

Legyen ekkor az függvény -beli második deriváltja.

Legyen és , és tegyük fel, hogy valamely esetén létezik az -gyel jelölt -edik deriváltfüggvény. Azt mondjuk, hogy -szer deriválható az pontban (jelölése: ), ha

  • , és
  • az deriváltfüggvény deriválható -ban, azaz

Legyen ekkor az függvény -beli -edik deriváltja.

Leibniz-szabály

Ha valamilyen esetén , akkor

  • és
  • és

Lokális szélsőértékek

Az függvénynek az pontban lokális maximuma van, ha

Ekkor az pontot lokális maximumhelyének nevezzük, az függvény-érték pedig a függvény lokális maximuma.

A lokális minimumot hasonlóképp definiálhatjuk.

A lokális szélsőértékre vonatkozó elsőrendű szükséges feltétel

Tegyük fel, hogy és

  • valamilyen -ben
  • -nek -ban lokális szélsőértéke van

Ekkor

Az függvénynek az stacionárius pontja, ha és

A differenciálszámítás középértéktételei

Rolle-féle középértéktétel

Legyen és . Ekkor

Cauchy-féle középértéktétel

Legyen és . Ekkor

Lagrange-féle középértéktétel

A Rolle-féle középértéktétel ezen tétel speciális esete.

Legyen és . Ekkor

Deriváltak egyenlősége

Legyen és .

  1. Tegyük fel, hogy és . Ekkor

  1. Tegyük fel, hogy és . Ekkor

Monotonitás

Az egyszerűség kedvéért csak intervallumon vizsgáljuk.

Az első derivált előjeléből következtethetünk a monotonitásra.

A monotonitás és a derivált kapcsolata

Legyen egy nyílt intervallum. Tegyük fel, hogy . Ekkor

A lokális szélsőértékre vonatkozó elégséges feltételek

A lokális szélsőértékre vonatkozó elsőrendű elégséges tétel

Legyen és . Tegyük fel, hogy

  • egy pontban
  • az deriváltfüggvény előjelet vált -ben.

Ekkor:

  1. Ha az függvény a pontban negatív értékből pozitív értékbe megy át, akkor az függvénynek lokális minimumhelye.
  2. Ha az düggvény a pontban pozitív értékből negatív értékbe megy át, akkor az függvénynek lokális maximumhelye.

A lokális szélsőértékre vonatkozó másodrendű elégséges tétel

Legyen és . Tegyük fel, hogy

  • kétszer deriválható egy pontban, azaz

Ekkor lokális szélsőértékhelye az függvénynek:

  1. Ha , akkor -nek -ben lokális minimuma van
  2. Ha , akkor -nek -ben lokális maximuma van

Források