Taylor polinomok és Taylor sorok
Lineáris közelítés
Gyakori jelenség, hogy valamely problémánál fellépő függvénnyel dolgozva egyszerűbb és áttekinthetőbb eredményhez juthatunk, ha a függvény helyett egy másik, az eredetit "jól közelítő", de egyszerűbb típusú függvényt tekintünk. Az egyik legegyszerűbb függvénytípus az elsőfokú polinom (vagyis az függvény). Megmutatjuk, hogy egy függvény deriválhatósága az pontban éppen azt jelenti, hogy a függvény bizonyos értelemben "jól közelíthető" elsőfokú polinommal.
Legyen és . Ekkkor
Taylor polinomok
Ha a lineáris közelítés nem elég pontos, akkor magasabb fokszámú polinomokkal is próbál- kozhatunk. Jobbnak tűnik az típusú közelítés, ahol és egy legfeljebb -ed fokú polinom.
A továbbiakban feltételezzük, hogy és az függvény -szer deriválható az pontban. Ekkor értelmezhető az alábbi polinom.
Ha és , akkor a polinomot az függvény ponthoz tartozó -edik Taylor-polinómjának nevezzük.
A Taylor polinom úgy van kitalálva, hogy -dik deriváltja megegyezik a függvénx -fik deriváltjával az pontban.
Taylor formula
A Taylor-polinommal történő közelítés becsléséhez szükségünk lesz a következő állításra.
Legyen és tegyük fel, hogy Ekkor a fenti képlet jobb oldalán álló függvényt Lagrange-féle maradéktagnak nevezzük.
Taylor sorok
Egy adott függvényt vajon elő lehet-e állítani hatványsor összegfüggvényeként? Ha igen, akkor a függvény ismeretében hogyan lehet az együtthatókat meghatározni?
Ha és , akkor a hatványsort az függvény ponthoz tartozó Taylor sorának nevezzük.
Minden pozitív konvergenciasugárral rendelkező hatványsor összefüggvénye a Taylor sorával egyenlő a konvergenciahalmaz belsejében.
Elégséges feltétel függvények Taylor sorral történő előállítására
Legyen , és tegyük fel, hogy valós szám, amire teljesül. Ekkor -nek az ponthoz tartozó Taylor sora a halmazon előállítja az függvényt, vagyis fennáll a következő egyenlőség: