Véges automaták

Formális nyelvek megadása nemcsak generatív eszközökkel, hanem felismerő eszközökkel is lehetséges. Ilyen eszközök az automaták, amelyek szavak feldolgozására és azonosítására alkalmasak.

Nyelvek megadására a grammatikák a szintetizáló, az automaták analitikus megközelítést alkalmaznak.

Az automaták egy szó feldolgozása után kétféle választ adhat, vagy elfogadja, vagy elutasítja a bemenetet.

  • Diszkrét időintervallumokban végrehajtott lépések sorozatán keresztül működik
  • A kezdőállípotból indul, az inputszó az inputszalagon helyezkedik el, az olvasófej őedig az inputszó legbaloldalibb szimbólumánál áll.
  • Az automata, miután elolvasott egy szimbólumot, az olvasófejet egy pozícióval jobbra mozgatja, majd állapotot vált az állapot-átmenet függvénye szerint.
  • Amennyiben az automata még nem olvasta végig a teljes inputot és elfogadó állapotba ér nem dönt még az elfogadásról/elutasításról, tovább m ̋uködik a szabályai szerint.
  • Ha az automata elolvasta az inputot, akkor megáll és aktuális állapota alapján válaszol, hogy felismeri vagy elutasítja a bemeneti szót.

Determinisztikus véges automata

Egy rendezett ötös, ahol

  • az állapotok véges, nemüres halmaza
  • az inputszimbólumok ábécéje
  • leképzés az ún. állapot-átmenet függvény
  • a kezdőállapot
  • az elfogadó állapotok halmaza

Az átmenetfüggvény kiterjesztése

Legyen egy determinisztikus véges automata.

A leképzés kiterjesztése az a teljes leképzés, amelyre

tehát az az állapota az automatának, ahova a állapotból indulva az szó feldolgozása után eljut.

Ha , akkor az inputot elfogadja , ha , akkor elutasítja.

elhagyjuk.

Nemdeterminisztikus véges automata

Determinisztikus véges automata:

  • A függvény mindenütt értelmezett és egyértékű. Azaz minden párra pontosan egy olyan s állapot létezik, amelyre fennáll.

Nemdeterminisztikus véges automata:

  • Megengedjük az állapot-átmenet függvény többértékűségét, azaz ekkor egy leképezés.
  • Több kezdoállapot is megengedett (azaz a kezdőállapotok halmazára ).
  • Úgy interpretálhatjuk, hogy a állapotból az betű olvasására a gép egy tetszoleges -beli új állapotba léphet, azaz adott inputra több működés lehetséges.
  • Mivel , ezért elofordulhat, hogy az valamely -ra, ilyenkor elakad a gép.
  • Akkor fogad el egy bemenetet, ha van legalább egy -beli állapotban termináló működése.

A nemdeterminisztikus véges automata egy rendezett ötös, ahol

  • az állapotok egy véges, nemüres halmaza
  • az inputszimbólumok ábécéje
  • leképzés, az állapot-átmenet függvény
  • a kezdőállapotok halmaza
  • az elfogadó állapotok halmaza.

A determinisztikus véges automata a nemdeterminisztikus véges automata egy speciális esetének tekinthető.

Szabály alapú alternatív megközelítés

Legyen egy nemdeterminisztikus véges automata-

Az átmenetek szabály alapon történő megadása:

Az -hoz tartozó szabályrendszerhez minden esetén adjunk hozzá a alakú átírási szabályt, azaz

Redukció

Egylépéses redukció

Láttuk, hogy az automata további műuködése mindig csak az aktuális, állapottól és a bemenet még hátralévo olvasatlan suffixétol függ. Ez motiválja a következőt.

Egy szót az NDVA egy konfigurációjának nevezzük.

Legyen egy véges automata és legyenek konfigurációk. Az automata az szót egy lépésben a szóra redukálja, ha van olyan szabály, és olyan szó, hogy és teljesül.

Többlépéses Redukció

Az véges automata az szót a szóra redukálja, ha vagy vagy valamelyik -rw léteznek konfigurációk, melyekre és

Elfogadott elv

Az nemdeterminisztikus véges automata által elfogadott nyelv alatt az nyelvet értjük.

Véges automaták és reguláris nyelvek

Minden nemdeterminisztikus véges automatához meg tudunk adni egy 3-tíípusú grammatikát, úgí hogy teljesül.

Minden 3-típusú grammatikához meg tudunk adni egy nemdeterminisztikus véges automatát úgy, hogy teljesül.

Véges automata determinizálása

Minden nemdeterminisztikus véges automatákhoz megkonstruálható egy determinisztikus véges automata úgy, hogy teljesül.

Tehát mind a determinisztikus véges automaták, mind a nemdeterminisztikus véges automaták reguláris (-beli) nyelveket leíró formális eszközök.

Források